CER SI PAMANT ROMANESC

Cuvant despre noi, romanii

Românii din Ucraina – Ucraina promovează aceeaşi politică stalinistă de deznaţionalizare a românilor

Românii din Ucraina – Ucraina promovează aceeaşi politică stalinistă de deznaţionalizare a românilor

Preşedintele Senatului Uniunii Interregionale „Comunitatea Românească” din Ucraina, Vasile Tărâţeanu, care reuneşte 25 de organizaţii ale românilor din Ucraina, a declarat miercuri 11 august la Universitatea de Vara de la Izvorul Muresului, că in Ucraina se duce o politică perfidă de asimilare şi deznaţionalizare la fel ca pe vremea lui Stalin, transmite Romanian Global News.„Ucraina, o ţară care doreşte să intre în Uniunea Europeană, promovează aceeaşi politică stalinistă de deznaţionalizare a românilor – metodele sunt acum mai perfide dar scopul este acelaşi- deznaţionalizarea minorităţilor, în special a românilor”, a spus Vasile Tărâţeanu.

„Ucrainienii promovează şi o politică de divizare a românilor în două minorităţi diferite – români şi moldoveni, aşa cum a făcut Stalin”, a precizat Vasile Tarateanu.

Potrivit reprezentantului românilor din Ucraina a scăzut numărul şcolilor în limba română şi se doreşte convingerea părinţilor copiilor români că nu trebuie să-şi dea copiii să înveţe în limba română pentru că nu au nicio perspectivă. „Am pierdut şcoli din satele care au fost cele mai puternic româneşti, se deschid clase în limba ucraineană în şcolile noastre „ca un cal troian”.

Încet, încet scad temeliile românismului din zona noastră. Dacă vom pierde învăţământul în limba română, principalul pilon al românismului din Bucovina vom ajunge, peste câteva decenii, în situaţia românilor din Ungaria care studiază româna doar ca obiect şi copiii vorbesc prost limba română”, a mai spus Vasile Tărâţeanu.

El a vorbit şi de problema nerecunoaşterii de către Ucraina a diplomelor tinerilor care au studiat în România, motiv pentru care aceştia nu au găsesc loc de muncă atunci când se întorc în ţară. În acest sens, Vasile Tărâţeanu, a spus că Ministerul Educaţiei si Ministerul de Externe de la Bucuresti trebuie să fie mai ferme în relaţiile cu ministerele de resort din Ucraina, „nu să aibă relaţii de cedare” iar România „să dea dovadă de mai multă demnitate în politica ei externă, cu atât mai mult că este stat european, membru al Uniunii Europene”.

Sursa:http://dincolodetisa.blogspot.com/

29/08/2010 Posted by | PRESA ROMANEASCA, ROMANII DIN JURUL ROMANIEI | , , , , , , , , , | Lasă un comentariu

Gheorghe Apostol, un fost lider comunist din Romania, a murit sîmbătă la virsta de 97 de ani.

 Conducatorul comunist Gheorghe Apostol a murit la 97 de ani 

Gheorghe Apostol, un fost lider comunist din Romania,unul din semnatarii „Scrisorii celor 6”din martie 1989, ce sugera modificarea liniei politice a regimului Ceauşescu, a murit sîmbătă, în virstă de 97 de ani.

Scrisoarea celor 6 a fost semnată de Alexandru Bărlădeanu, Corneliu Mănescu, Grigore Răceanu, Constantin Parvulescu, Silviu Brucan şi a fost considerată unul dintre cele mai importante acte de protest din sînul PCR. Semnatarii scrisorii au fost plasati în arest la domiciu.

Toti cei 6 deţinuseră extrem de importante funcţii în ierarhia de partid şi de stat a Romaniei comuniste.

Sursa

Apostol a fost, după moartea lui Gheorghiu Dej, principalul contracandidat al lui Nicolae Ceauşescu la conducerea PCR si implicit a Romaniei.

A  fost de asemenea  în două rânduri  prim-vicepreşedinte al Consiliului de Miniştri, prim-secretar al CC al PCR, preşedinte al Consiliului Central al Sindicatelor,ambasador în câteva ţări din America Latină

Potrivit sursei, trupul neînsufleţit va fi depus  cel mai probabil luni, la Capela Cimitirului Belu Militar şi va fi înmormântat la cimitirul Mănăstirii Cernica.

 

29/08/2010 Posted by | DIVERSE | , , , , , , , , , | Lasă un comentariu

Moldova nyugatra tart.MOLDOVA MERGE SPRE APUS.

Pentru traducerea in limba romana,apasati butonul TRANSLATE

Moldova nyugatra tart

A tavaly két alkalommal megrendezett parlamenti választások és a kettő közötti tüntetéshullám után a Moldovai Köztársaság egy éve a demokratizálódás jegyében telt el. A Szövetség az Európai Integrációért nevet viselő pártkoalíció határozott lépéseket tett az ország politikai és gazdasági stabilizálásának irányába valamint a „nyugati” világba való integráció felé. Folyó év ősze kulcsfontosságúnak bizonyulhat ebben a vonatkozásban.

Szeptember 5-én népszavazást tartanak az Európa legszegényebb államának nevezett Moldovában. A kb. három és fél millió lakosú ország állampolgárait az alkotmány módosítása kapcsán hívják a szavazófülkékhez: dönteniük kell az államelnök választásának módszeréről. A Hotnews.md hírportál szerint a többség amellett teszi le voksát, hogy az eddig a parlament által választott közjogi méltóságot ezentúl az emberek válasszák közvetlenül.

Moldova, a hasadó állam

Ha ez így lesz akkor november 14-én elnökválasztásokra kerülhet sor, együtt az előrehozott parlamenti választásokkal. Ez utóbbira azért van szükség, mert az alkotmány előírja, hogy amennyiben a törvényhozásnak két alkalommal nem sikerül államelnököt választani, előrehozott választásokat kell kiírni. A tavaly júliusban győzedelmes nyugatbarát koalíciónak végig egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy jelöltjük, Marian Lupu, a Moldovai Demokrata Párt (PDM) vezetője elfoglalhassa a pozíciót.

A választások sora azonban még nem ér véget, ugyanis nagy valószínűséggel második fordulóra is sor kerülhet, így a köztársaság új elnökének nevét november végére vagy december elejére tudhatjuk meg.

Nyugat vs. kelet

Ugyan az elemzők nem előlegeztek nagy bizalmat a tavaly nyáron felálló négypárti együttműködésnek, a Vladimir Filat miniszterelnök vezette kabinet jól kezelte az elmúlt időszakot. Mindazonáltal nem tekinthettek el attól a ténytől, hogy az ország folytonos alkotmányos válságban van, mely akadályozza a működőképes kormányzást. Ezt a gordiuszi csomót hivatott elvágni az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba, és ez a módszer helyénvaló is ilyen, az állam fundamentumait érintő kérdésekben.

A most ellenzékben lévő, de egyébként legtöbb időt kormányon eltöltött Moldovai Román Kommunisták Pártja (PCRM) a referendum bojkottjára biztatja a szavazókat. A Románia-ellenességéről és Moszkva-barátiságáról híres párt minden módszerrel próbál visszakerülni a hatalomba.

Ez a népszavazás azonban valószínűleg nem a pozícióik erősödéséhez fog vezetni. A Publika TV moldáv hírtelevízió szerint a szavazópolgárok 79 százaléka helyesli a népszavazás megrendezésének ötletét és járulna az urnákhoz. Sőt a kommunisták támogatóinak 72,6 százaléka is elmenne szavazni.

Feszültségek a szövetségben?

A kommunisták a potenciális elnökjelölt tekintetében sem állnak jól. Vlagyimir Voronyin, az elmúlt nyolc év autoriter elnöke már nem indulhat több mandátumért – tudósította az alkotmánybíróság augusztus eleji döntését a Timpul.md. Elnökjelöltek terén az európai integrációt célul kitűző szövetségnek is akadnak gondjaik. Itt azonban bőségről beszélhetünk, hiszen a korábbi közös jelölt, Marian Lupu mellett, bejelentette indulási szándékát Vlad Filat miniszterelnök, a Moldovai Liberális-Demokrata Párt (PLDM) elnöke is. Mihai Ghimpu a köztársaság átmeneti elnöke és a Liberális Párt (PL) elnökét is az indulók közé sorolják, ugyan ő erről még nem beszélt nyíltan.

A koalíció oszlopai (balról jobbra): Filat, Lupu és Ghimpu

Az indulások egyik fő oka a megváltozó alkotmányos rendszer. A Hotnews.md elemzője jegyzi meg, hogy – amennyiben a parlamenti és az elnökválasztás egy napon lesz – az elnökjelöltek mozdonyként működve húzhatják előre pártjukat, növelve ezzel eredményeiket. Remélhetőleg azonban a szövetség helyre áll már a második fordulóban (ha kommunista jelölttel kell küzdeni) vagy pedig a választások után. Erről beszélt Mihai Ghimpu is, Traian Băsescuval történt közös interjújuk során, melyet a Hotnews-nek adtak a hétvégén.

A pusztán választási jellegű versengés mellett azonban súlyosabb érdekellentétek is vannak a koalícióban. A legnyilvánvalóbb ilyen ellentét a Demokrata és a Liberális pártok között feszül. Az előbbi ugyanis a Kommunisták Pártjából vált ki és a mérsékelt oroszbarát rétegeket is próbálja megszólítani, akiket elrettent az a nacionalista, egyesüléspárti vonal, amit a Liberális Párt képvisel.

A moldovai kivándorlók

Az egyesüléspártiságát sokszor nyíltan vállaló Ghimput Románia elnöke tengerparti rezidenciáján fogadta, ahol utoljára 2008-ban fogadott államelnököt, George W. Bush személyében. A közös interjú során szóba került a kettős állampolgárság, melyet a román állam nyújt a moldovaiaknak, illetve a nyugati sajtó vádjai ezzel a témával kapcsolatban. Ghimpu elmondta, hogy az emberek többsége nem az emigráció lehetősége miatt, hanem szimbolikus okokból igényli a román állampolgárságot. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a  nyugat-európai államokban sokszor feketén dolgozó moldovaiak számát már így is 600 ezer és egy millió közé teszik.

A nyugaton élő vendégmunkások az őszi választáshullám kapcsán is szerephez jutottak. A Kommunisták Pártja megtámadta a központi választási hatóság azon döntését, melynek értelmében jelentősen megnövelnék a külföldi szavazóközpontok számát – adta hírül a Jurnal.md. Ennek oka, hogy a kommunisták félnek az elvándoroltak szavazataitól, hisz ezek mind a nyugatbarát pártokat támogatják.

Testvéri segítség

Az őszi választások kimenetelében az ország sorsát szem előtt tartó Románia is érdekelt. Traian Băsescu kijelentette, nem fognak beavatkozni a moldovai eseményekbe, ám remélik, hogy a nyugatbarát szövetség megőrzi a hatalmat. Ennek érdekében Románia is tett eleget. Nemcsak a kettős állampolgárságról van itt szó – melyből 17 ezret osztott ki a román állam az idén -, hanem anyagi segítségről is, mely a kormánykoalíció belpolitikai súlyát volt hivatott emelni. Mihai Ghimpu áprilisi látogatása során stratégiai partnerségi egyezményt írt alá, melynek egyik eleme egy 100 millió eurós pénzügyi segítség a romániai fél részéről . A hétvégi megbeszélés során Băsescu még 25 millió eurót ígért az árvíz sújtotta Moldovának.

Az európai integráció tekintetében Románia szintén egyre koherensebb támogatást nyújt keleti szomszédjának. Ugyan az ország még nagyon messze áll bármiféle csatlakozástól, ám Románia célja, hogy hozzácsatolja Moldova ügyét a nyugat-balkáni csomaghoz. Az év elején tárgyalások kezdődtek egy Moldova és az EU között kötendő politikai egyezményről is. Az év végére valószínűleg befejeződő tárgyalásoktól főként vizumliberalizációt és valamilyen gazdasági enyhítést remél a moldovai kormány.

A szövetségnek tehát mind szimbolikus, mind pedig anyagi támogatást ad Románia. Ez azonban kevés, amennyiben a négy párt választási érdekeit előtérbe helyezve, nem lesz képes helyreállítani az összhangot. Mint mindig, vannak, akik csak egy botlásra várnak.

Moldova számíthat Romániára

Közel-külföld

Moszkva eddig furcsamód szinte szótlanul nézte a kis országban történő eseményeket. Igaz, embargót hirdetett a moldovai borok ellen, főként amiatt, mert Mihai Ghimpu megszálló rezsimnek nevezte a szovjet rendszert – tudósított az Unimedia.md. Az orosz reakció azonban még várat magára valószínűleg az elnökválasztások végéig. Rengeteg lap van még a kezükben, gondoljunk pusztán csak a szakadár Transznyisztria területén állomásozó orosz hadtestre. És persze a társadalom zöme sem döntötte el, hogy melyik irányba szeretne tartani. Mindig csak szűk, konjunkturális többségek születnek és nem igazi konszenzus. Ez utóbbi hiányában pedig valóban csak külső hatalmi játékokról lehet beszélni.

Pap Szilárd István   2010. augusztus 18.

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2010/08/18/moldova_nyugatra_tart/

29/08/2010 Posted by | PRESA INTERNATIONALA | , , , , , , , , , , | Lasă un comentariu

%d blogeri au apreciat: